Az alábbiakban egy nagyon rövid összefoglalót olvashat a Klímatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági határozatról.

A klímavédelmi intézkedések három főbb kötelezettség köré épülnek:

• a jelen generáció életfeltételeinek megóvása,
• a jövő nemzedék életkörülményeinek biztosítása
• a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrások önmagukért való megőrzésének kötelezettsége

A Klímatv. 3. § (1) bekezdését találták formailag alkotmányellenesnek. Ez a szabály a következő: „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030- ig az 1990. évhez képest.”
Az indoklás az alkotmány különböző alapelveivel ütköztette a szabályt, amelyeket a jogalkotáskor figyelembe kell venni. Ezek az elvek többek között az „elővigyázatosság” és a „megelőzés” elvei.

Magyarország már 2023-ra teljesítette a Klímatv. 3. § (1) bekezdésében vállalt 40% kibocsátás csökkentési minimumkötelezettséget, anélkül, hogy ezt követően újabb kötelezettségvállalás rögzítésére került volna sor. Ez lényegében annyit jelent, hogy tennivaló már nincs. Ez nem elégíti az elővigyázatosság és megelőzés elvének tartalmilag is megfelelő, folyamatos védelmi kötelezettséget. Ezzel együtt nem biztosítja a jelen és a jövő nemzedékek közötti terhek méltányos megosztását a nemzedékek közötti méltányosság elvének megfelelően.

A klímaváltozás elleni küzdelemben a mitigáció (a kibocsátás-csökkentés), a klíma adaptáció és a reziliencia (a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás, illetőleg az arra való megfelelő felkészülés) egyaránt fontos eszközök, azok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást.

A kibocsátás-csökkentés elsősorban nemzetközi kötelezettség, vállalás.
Az klíma adaptáció és a klíma ellenállóképesség azonban elsősorban az egyes államok szintjén érvényesülő kötelezettség. Valamennyi állam önállóan is köteles megteremteni a területén azt a jogi-gazdasági környezetet, amely biztosítja a klímaváltozás következményeinek enyhítését, az azokhoz való fizikai és jogi alkalmazkodást.

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző ÜHG csökkentésének hagyományos kibocsátás (mitigáció) szabályozásán túli eszközeit, a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit.

Az alkotmánysértő helyzetet 2026. június 30-ig orvosolnia kell az Országgyűlésnek.

A döntés elvi jellege miatt praktikusan új klímatörvény elfogadására lesz szükség. Környezet- és természetvédő szervezetek felhívásban kezdeményezték a civil oldali együttműködést az új klímatörvényhez kapcsolódóan. Nyitott a csatlakozás nyitott ehhez a kezdeményezéshez. A gazdák és a gazda szervezetek számára is.

Friss információkért kövessen bennünket a közösségi médiában!